A Petőfi-dagerrotípia

  nyomtatási kép


A fotográfia elsőként gyakorlatban használt eljárását Louis Daguerre 1839. augusztus 19-én szabadalmazta. A napot a fotográfia születésnapjaként tiszteljük. Daguerre és Niépce eljárása, hosszú évek munkája nyomán 1837-ben hozott kézzelfogható eredményt, 1850 körül viszont már széles körben elterjedt eljárásként ismert. Nem sokszorosítható, tehát egyedi képként tekinthetünk a fényérzékeny ezüstözött rézlemezre, amit a korabeli kamerákban kezdetben 30 percig kellet exponálni, ami később néhány percre csökkent.
Gróf Apponyi Antal, az Osztrák-magyar Monarchia párizsi követe 1839-ben kapott egy eredeti technikát prezentáló képet, de mégsem ezt a magyar vonatkozást ismerjük legtöbben. Az eljárás hamar eljutott Magyarországra, hiszen valószínűleg 1844-ben készülhetett egy "hiteles" képi ábrázolás Petőfi Sándorról is. Állítólag nem tetszett a költőnek, elrejtette azt, csak 1868-ban került elő. A kép valóban eltér a például barátja - Orlai Petrics Soma - által festett idealizált képektől.  A felvétel  legvalószínűbb alkotója nem teljesen ismert, Egressy Gábor  amatőr fotográfus lehetett.
Escher Károly 1953-ban restaurálta a felvételt, a róla készült reprót visszfordította. Az eredeti lemez ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható. (-jt)


Bővebben a témáról: >>>itt

 

2023. február 9. csütörtök
HKSzCsPSzV
   

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28